3. Többször visszatérő, beazonosítható ok nélkül fellépő, kezdetben enyhe kólika
Ezek az enyhe lefolyású kólikák többnyire a takarmánykoncentrátum elfogyasztása után lépnek fel és nem tartanak sokáig.
A ló felhúzza a hasát, esetleg a hasa felé rúg és/vagy lefekszik és forgolódik a földön.
Ezek a kólikák az esetek többségében egy idő után maguktól megszűnnek.
A takarmánykoncentrátum fogyasztásakor - a szénához képest - kilogrammonként jóval kevesebb bikarbonát tartalmú nyál képződik.
Így a takarmánykoncentrátum fogyasztásakor a gyomorban képződött sav jelentősen rosszabbul szívódik fel, mint a széna fogyasztása esetében.
6. Gyakori ásítás
Ha egy ló - a boxban, a réten, a tisztítás során vagy felnyergelve - folyamatosan ásít, akkor ez elég egyértelműen a béltraktus megbetegedéseire utal.
Az ásítás egyidejűleg a stressz leépítésében is segít.
A gyomorproblémákkal küzdő lovak ugyanis komoly stressznek vannak kitéve - ez vagy a gyomorfekély kiváltó oka és/vagy a fájdalmak következménye.
Néhány lónál az ásítás egy eredményes kezelés és egy kigyógyult gyomorfekély után is megmarad.
A stressz ebben a kontextusban természetesen nem tünet, hanem egy ok, de éppen a gyomorfekélyek esetén Damokles kardjaként lebeg lovaink feje felett.
Éppen ezért ajánlatos elolvasni a lovaknál jelentkező stresszről és annak lehetőség szerint alacsony szinten tartásáról szóló cikket. A gyomorfekély felismerésének fontos eleme a pontos állatmegfigyelés.
A téves riasztásokat kerüljük, hiszen a gyanú fennállását egy állatorvosi vizsgálat követi, ami nem egy szép élmény.
És ez ismét stressz!
7. A felső ajak felhúzása (Flehmen-reakció)
A Flehmen-reakció során a ló előre hajtja a fejét és felhúzza a felső ajkát.
A lovak ezt a viselkedést a legtöbbször egy számukra beazonosíthatatlan szag észlelésekor mutatják.
A lovaknál ugyanakkor rossz közérzet és fájdalmak esetén is megfigyelhető a felső ajak felhúzása.
Ez a jelenség sok gyomorfekélyben vagy kólikában szenvedő lónál is megfigyelhető.
9. Levegőnyelés
Sokszor nem egyértelmű, mi volt előbb - a gyomorfekély vagy a levegőnyelés, ugyanis mindkettő lehet ok és következmény is.
Az olyan lovaknál, amelyek egyébként is levegőt nyelnek, a gyomorfekély fennállásakor gyakorta megfigyelhető, hogy a levegőnyelés még gyakoribbá válik.
Ezáltal a lovak próbálják serkenteni a nyáltermelést, ami enyhíti a gyomorfájdalmakat.
Egyes esetekben előfordul, hogy a lovak a levegőnyelést a gyomorfekélyek végett kezdik el.
A lovak a levegőnyelés során a metszőfogakat általában egy tárgyra fektetik, és levegőt nyelnek.
Az alsó nyaki izomzat összehúzódása révén kinyílik a hátsógarat és kialakul a jellegzetes levegőnyelési hang.
Néha a levegőnyelés szabadon történik.
Ez azt jelenti, hogy a ló nem fekteti a metszőfogait egy tárgyra, hanem szabadon tartott fejjel nyel levegőt.
11. Elkülönülés a fajtársaktól vagy felerősödő agresszivitás
A gyomorfekélyben szenvedő lovakra gyakran nem lehet ráismerni.
Így a legengedelmesebb lovak hirtelen agresszív rendbontókká változnak, akik feldúlják az egész nyájat. A legjobb barátként viselkedő lóból egy magának való ló lesz,
aki a legszívesebben egyedül álldogál a karámban, és nyugalmat akar lótársaitól.
A 10. és 11. pont jól rámutat arra, hogy a viselkedésváltozásnak nagyon széles palettája van a magába fordulástól az agresszióig.
Ekkor különösen fontos a ló tulajdonosának valamint a lóról gondoskodó személyeknek a szerepe:
annak helyes megítéléséhez, hogy egy problémáról, rossz kedvről vagy egyéb egyéni sajátosságról van-e szó, rendkívül fontos, hogy jól ismerd a lovak személyiségét és egyéni sajátosságait.
17. Tárgyak nyalogatása
A legtöbb lótulajdonos azt gondolja, hogy lovainak ásványi anyag hiánya van, ha tárgyakat nyalogatnak.
Ez azonban a gyomorfekélyes lovak esetében is megfigyelhető.
A nyalogatás mértéke lóról-lóra változik, és a ló által nyalogatott tárgyak skálája is széles.
Az esetek többségében fémtárgyakat nyalogatnak, de a tárgyak között vannak fa vagy beton falak is.
18. Fokozott vagy csökkent ivóvízfelvétel
Nem mondhatjuk általánosságban, hogy a gyomorfekélyes lovak több vagy kevesebb vizet isznak.
Ez erősen változó lehet.
Előfordulhat, hogy a ló sokkal több vagy sokkal kevesebb vizet vesz magához.
Az önálló vízfelvétel miatt ez sok esetben elkerüli a figyelmet és nehezen ellenőrizhető.
A teljesítménytől, az időjárástól és a tartási formától függően egy 600 kg-os ló napi 30–60 litert iszik.
19. Az elülső és hátsó lábak szétterpesztése
Néhány ló a gyomor és a bél tehermentesítse érdekében szétterpeszti elülső és hátsó lábait.
Ezt nem szabad összetéveszteni patahártya-gyulladásos lovak elülső lábainak tehermentesítő helyzetével, amikor a lovak a súlyt a hátsó lábak felé tolják.
21. Farokcsapkodás táplálékfelvétel során
A táplálékfelvétel ideje alatti farokcsapkodás egyáltalán nem jellemző az egészséges lovakra, és a gyomorfekély egyértelmű jele.
A farokcsapkodás fájdalmakra és rosszullétre utal.
A táplálékfelvétel és az azt követő emésztés fájdalmas a ló számára, és ezt a farok csapkodásával jelzi.