A ló gyomorfekélyének megelőzése

AdobeStock_271498448

Elég egy pillantást vetni a szakirodalomra, és kiderül, hogy a megfigyelt csoporttól függően az emberi oltalom alatt álló lovak 60-90%-ánál fejlődik ki élete során valamikor gyomorfekély. Tehát eléggé valószínű, hogy előbb vagy utóbb a Ti lovaitok is érintettek lehetnek.

Nem kell azonban rögtön elkeseredni, hiszen számtalan preventív intézkedés létezik, amely segítségével a gyomorfekély kialakulása teljes mértékben elkerülhető, vagy csak nagyon ritkán kerül rá sor. Durván két nagy terület van, amely a gyomorfekély kialakulásában nagy szerepet játszik: egyfelől a stressz, másfelől a ló takarmányozása.

A stresszt természetesen lehetőleg el kell kerülni, míg a takarmányozás során két alapvető fiziológiai aspektusra kell ügyelni. Ez a cikk igyekszik a gyomorfekély megelőzésének mindkét aspektusát részletesen bemutatni.

Hogy működik a ló gyomra?

A ló gyomrának alapvetően egy speciális tulajdonsága van: a nap huszonnégy órájában gyomorsavat termel - tehát nemcsak a táplálékfelvétel alatt, ill. után, ahogyan az emberé, hanem mindig. Ez a ló szemszögéből nézve, amely folyamatosan hozzáfér a fűhöz vagy a szénához, jó és szükséges dolog. Így minden adag táplálékot megbízhatóan meg tud emészteni.

Ez azonban azt is jelenti, hogy táplálékhiány esetén a gyomorsav az üres gyomorban egyszerűen túlteng, és irritálja a gyomor nyálkahártyáját. Ennek következtében léziók, hosszú távon pedig végül gyomorfekélyek alakulhatnak ki. Az emberi oltalom alatt álló lovaknál gyomruk ezen fiziológiai különlegessége problémát okozhat, és tartóikat nagy kihívás elé állítja.

A táplálékhoz való rendszeres hozzáférés és a gyomor nyálkahártyájának ezzel együtt járó védelme tehát fontos lépés a gyomorfekély kialakulásának megelőzésében. És van egy további szempont, amelyről nem szabad megfeledkeznünk: A bikarbonát-tartalmú nyál, amely evés közben keletkezik, a táplálékkal együtt a gyomorba kerül és ott leköti ott a savat - ez a pont a napi adagok kialakításánál még fontos lesz.

Hogyan tudom a takarmányozással a ló gyomorfekélyének kialakulását ellensúlyozni?

A takarmányozás területén megkülönböztetjük a rostban gazdag alaptakarmányt / nyerstakarmányt, amely a ló struktúraigényét elégíti ki, valamint a rostban szegény intenzív takarmányt, amelyből a ló energiát nyer. A kiegyensúlyozott takarmányadagok nagyon fontosak, hogy a gyomor fiziológiájának és az anyagcsere túlterhelését megakadályozzuk. A megfelelő, alaptakarmányból és esetleg intenzív takarmányból álló takarmányadag kiszámításánál egy 500 kilogramm testsúlyú „modell lovat” veszünk alapul.

A feltételezés szempontjából nagyon fontos: a ló egészséges és átlagosan aktív, tehát nem áll folyamatosan az istállóban, de különösen keményen sem dolgozik. Ilyen feltételek mellett naponta a testsúly 2%-ának megfelelő, azaz 10 kilogramm szénát érdemes a lónak adni. A gyomorsav folyamatos termelődése miatt a napi adag egy részét éjszakára is elérhetővé kell tenni az állat számára, hogy az étkezések közötti szünetek ne nyúljanak túl hosszúra, és ne keletkezzen a ló gyomrában gyomorsav-túltengés.

Ha túl sok intenzív takarmány kerül a gyomorba, acidózis, azaz a gyomor túlsavasodása léphet fel, mivel a ló egyrészt nem képez megfelelő mennyiségű nyálat a nyomorsav lekötéséhez, másrészt az intenzív takarmány emésztése során is megnövekedett mértékben keletkezik sav. Ennek elkerülése érdekében fontos, hogy először a nyerskosztot, majd az intenzív takarmányt adjuk a lónak.

A gyomorfekéllyel összefüggésben egy másik tény szinte még fontosabb: az alaptakarmány és az intenzív takarmány struktúrájában és ízében is eltér egymástól. A lovak szeretik a kevésbé strukturált intenzív takarmányt, amelyet kevésbé alaposan rágnak meg, ezért gyorsabban lenyelik, mint az alaptakarmányt. Ez azt jelenti, hogy az intenzív takarmány fogyasztása során kevesebb nyál termelődik és jut a gyomorba, így az intenzív takarmány savlekötő hatása kisebb.

Emellett a megrágott intenzív takarmány alacsonyabb strukturáltságának köszönhetően a gyomorban a savat sokkal rosszabbul képes felvenni - ez nem jó hír a nyálkahártya számára. Ezzel ellentétben a rostokban gazdag alaptakarmányt a lónak sokkal intenzívebben meg kell rágnia. Ezáltal több nyál termelődik, amely a rostokhoz tapad, így a gyomorban ki tudja fejteni savlekötő hatását, míg ezzel egyidejűleg a felvett alaptakarmányt a sav jobban át tudja járni. Ez biztosítja a gyomor megfelelő védelmét.

A napi adag kialakítása mellett azonban más dolgokat is figyelembe kell venni. Míg a rostokban gazdag takarmány jó és szükséges dolog, a növényi részeknek nem szabad túl keménynek és élesnek lenniük, mivel a gyomor falán az is sérülést okozhat, így elősegítheti a gyomorfekély kialakulását. A lucernaszecska ezért elsősorban a gyomorbetegek számára struktúrája miatt annak ellenére is alkalmatlan, hogy a lónak intenzíven kell rágnia, ezért sok nyál keletkezik.

Nagyon oda kell figyelni akkor is, ha a ló olyan legelőn van, ahol makk is található, ugyanis a makk tanninsavat tartalmaz, amely a ló gyomrába kerülve szintén okozhat gyomorfekélyt.

Nem szabad megfeledkeznünk a takarmány minőségéről sem. Ennek is kimagaslóan jónak kell lennie, mert a szennyeződések, a mikotoxinok és például a rosszul megerjedt szenázs negatívan hatnak az egész gyomor-bélcsatornára. Itt azt is meg kell említeni, hogy a szenázs és a szilázs a gyomorproblémákra hajlamos lovak számára kevésbé alkalmas, mivel olyan savakat tartalmaznak, amelyek a gyomor nyálkahártyáját irritálják.

Stressz - Damoklész kardja a megelőzésben Hogyan tudom a lónál a stresszt megelőzni, és ez hogyan segít a gyomorfekély megelőzésében?

Lovatok helyes táplálása mellett a gyomorfekély ellen vannak a preventív intézkedések vonatkozásában van még egy további tényező is: a stressz elkerülése. A stressz Damoklész kardjaként lebeg lovatok feje fölött.

Ez egy meglehetősen tág fogalom, amely végül is a ló fiziológiájában tükröződik vissza. A test az egyensúly állapotára törekszik. A stressz ebben zavaró tényező, amely a testet éppen ebben akadályozza meg. Rövidebb időszakokban egy nem probléma, amíg aztán mindig a kikapcsolódás fázisai következnek.

Ha ez nem történik meg, a ló gyomra egy ilyen helyzetben megnövekedett gyomorsav-termelődéssel reagál - azaz kiegészítésként ahhoz, ami már egyébként is a nap huszonnégy órájában termelődik. Ennek a gyomor nyálkahártyájának léziói és gyomorfekély lehetnek a következményei, ami miatt a stressz elkerülése a prevencióban fontos szerepet játszik.

Ha a túl sok stressz következményei rejtett helyeken, azaz a ló bensőjében jelennek meg, annak alapja általában kívülről jön. Ezért a releváns stressz-kiváltó tényezők - tehát azok a tényezők, melyek stresszt okoznak - pontos megfigyelése elengedhetetlenül szükséges.

A lovak alapvetően ragaszkodnak szokásaikhoz, és előnyben részesítik a mindennapi dolgokat. Az etetés például nagyon fontos. Egyértelmű, hogy a lovak éhesek és energiára van szükségük. De az időpont is fontos, hogy mikor érkezik a táplálék. Lovatok bizonyos időpontokban „számít” bizonyos eseményekre. Tehát kialakul benne a várakozás attitűdje. Ha nem teljesül, akkor legrosszabb esetben egymással való vetélkedés és agresszió alakulhat ki közöttük, mivel egyik ló sem akar éhes maradni.

Vagy röviden: stressz jön létre. A tartás is jelenthet problémát, ha a ló például egy olyan ló közvetlen szomszédságában áll, amelyikkel nem értik meg jól egymást. A stresszfaktorok között természetesen az állatorvos látogatása a csúcs - ezt csak a klinikán tett látogatás múlja felül, beleértve a szállítást is, amikor a ló egyébként is rosszul van. Az ilyen látogatások abszolút nem fontosak és szükségesek lovaitok egészsége és jóléte szempontjából. De ezek az események általában nem is mindennaposak.

Hogyan tudom jó megfigyeléssel a ló gyomorfekélyének kialakulását megelőzni?

A lovatok egyedi viselkedésének alapos ismeretének nem közvetlenül a gyomorfekélyek megelőzéséhez van köze, azonban figyelmes megfigyeléssel felismerhetitek, hogy lovatok mikor van stressz hatása alatt, tehát mikor viselkedik másképp, mint rendesen, a nyugodt helyzetekben.

Ahogy már említettük, egyetlen stresszes helyzet még nem okoz gyomorfekélyt. Azok a stresszes helyzetek, amelyek hosszabb ideig tartanak, már lényegesen problémásabbak. Ide tartoznak például a nem összeillő csoportkonstellációk, a nem kedvelt boxszomszédok, a lovaglás közbeni túlerőltetés és az, ha az istállóban túl nagy az átmenő forgalom.

Nem szabad elfelejteni, hogy a lovaknak kifejezetten jó a memóriája, és emlékeznek azokra helyzetekre, amelyek előzőleg stressz okoztak nekik. Ezért, hogy megóvjuk a lovat és gyomrát, meg kell próbálni ezeket vagy a hasonló helyzeteket elkerülni, ill. a lóval gyakorolni bizonyos helyzetet, amelyek kétséges helyzetekben, például az utánfutóra rakodásnál, elkerülhetetlenek, és amelyeknek a ló folyamatosan ki van téve.